Szeretem, amikor valaki úgy küld be egy egyébként zseniális játékot, hogy leírást is mellékel hozzá. Gyu így tett, amikor beküldte a Wooden Path-ot: „Ez annyira zseniális, hogy nem is bírtam letenni, amíg az összes pályát meg nem csináltam. Az irányítást meg kell szokni - pöcökegér, tapipad csak önsanyargatóknak és nekik is csak ha már a szöges ostor sem használ. A játékban fahidakat kell építeni, kicsit varázslós Sokoban-származék, és tetszett benne, hogy a legtöbb pálya nem végletekig kiszámított, néha több megoldás is van, illetve több módon el lehet jutni a megoldáshoz.”