György csodás lírát írt a 99 Bricks című jenga-tetris keverékhez, át is adom neki a szót: „Nem is tudom, miért szeretem a tetrist. Talán mert egyszerű és természetes, mint a zsebhoki. És legalább mégsem az. Ez most az egyensúlyozós változat és a cél, hogy minél nagyobb tornyot építs. Elképzelem a programozót, ahogy a százezredik NemSikerültCsúcsotDönteni tetris után mérgében ír egy olyat, ahol pont az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen rakás. Sötét szoba, monitortól barnult fiatal arc, kóla, chips a földön, dühtől torzba hajló vonások, majd katartikus megvilágosodás és gyors billentyűkattogás. Vált a kép és másnap reggel nem indul be a termelés, nem indulnak a tejesautók, nem dudál a busz, mindenki elbűvölten játszik. Jó reggelt.”
[alternatív link]