Úgy indult az egész, hogy valami rövid kis szösszenetet kerestem, mert nem volt sok időm játszani. Aztán azon vettem észre magam, hogy már több órája a Magic Pipes! előtt ülök, és nem bírom abbahagyni. Pedig nem egy bonyolult feladat meghatározott darabszámú, különféle alakú csővel összekötni az adott pontokat egymással. Sokkal inkább a ravasz felvezetés a hibás: a játék első három fejezetének pályái könnyedén megoldhatók, legfeljebb kis csűrés-csavarás, fejvakarás árán, ami főként abból adódik, hogy nem mindig kell az összes elem. Aztán elér az ember lánya a negyedik fejezethez, és ottragad. Nagyon-nagyon hosszú időre. Rég találkoztam már ilyen egyszerű, és mégis lebilincselő logikai játékkal. A sejtelmes zenével és a háttérrel együtt nálam simán ötös.
[alternatív link]