Szóljon a következő válogatás azoknak, akik azt kifogásolták, hogy a logikai játékok túlsúlyban vannak a blogon (ami egyébként igaz, de hát mit csináljunk, ha egyszer ez a műfaj a kedvencünk). A lent linkelt játékokban nem kell gondolkodni, legfeljebb csak addig kell használni a fejünket, amíg eldöntjük, hogy melyik fegyvert használjuk és melyik élőhalottat öljük meg. Kedvenc zombiirtó játékaink következnek.
Kezdjük a műfajban megkerülhetetlen Boxhead sorozattal, amely egyszerűcske grafikája ellenére méltán vált klasszikussá. Sok fegyver, változatos pályák (amiket magunk is alakíthatunk álfalak és robbanó hordók lehelyezésével), egy későbbi folytatásban több ellenféltípus és kétszemélyes kooperatív mód - mi kell még? Ja, a linkek: első rész, folytatás, kétszemélyes változat.
A The Last Stand legnagyobb erőssége a többféle, remekül animált zombitípus (van rohanó zombi, lassan vánszorgó, de a skulókat jobban bíró zombi, sőt még zombikutya is). A pályák végén meghatározhatjuk, hogy mennyi órát töltünk barikádunk javítására, lövésztársak keresésére és fegyverkeresésre, és ennek megfelelően ha szerencsénk van, megerősödve mehetünk a következő szintre.
A ZombieGrinder 60000 játékmenete sokkal egyszerűbb, viszont jóval több adrenalint termel. Az akció pörög, emberünk rohanás közben irtja az élőhalottakat, és brutális hörgős-torokmarcangolós halálmetál szól, aminek a lassabb taktusainál az animáció is mátrixosan belassul. Kötelező darab, legalább egy kipróbálás erejéig.
A Stag Kinght (és második része) kakukktojás, mert főhősünknek, egy lovagnak nem zombikat kell irtania, hanem cserkészfiúkat, de ezen az apróságon csak nem akadunk fenn. A lovaggal a második részben már egyre durvább fegyvereket vásárolhatunk, de a cserkészek is egyre brutálisabb eszközökkel támadnak ránk. A kiontott vörös pixelek száma talán ebben a programban a legnagyobb.
Egy másik kakukktojás, ez ugyanis egy szar és ötlettelen zombiirtó játék. Egyetlen erénye, hogy Milla Jovovich-csal mészárolhatunk benne, ugyanis a program a 2004-es Resident Evil-filmet promózza. Azért belinkeljük, ha már megtaláltuk.
A legjobb hangjai kétségtelenül az Endless Zombie Rampage-nek vannak: életszerű hörgések és távoli sikolyok teremtik meg a posztapokaliptikus hangulatot. A felülnézeti grafika viszont nem az igazi, bár a vérfröccsenések gyönyörűek. A játékmenet is példás, a pályák között új fegyvereket lehet venni, igazi várvédőjáték-mutációval van dolgunk.
A legjobb animáció díjának nyertesét hagytuk a végére. A De-Animatorban oldalnézetből irtjuk az árnyképes grafikával megjelenített zombikat. Remek az élőhalottak mozgása, a sebződésmodell is dicséretet érdemel (ha nem lövünk elég pontosan, csak megsebezzük a zombit). Kategóriagyőztes lenne, ha több fegyver lenne benne, de azért így sem rossz.
Utolsó kommentek