A Never End kinézetre és játékmenetében hasonlít a KMK egyik kedvenc játéksorozatára, a Shiftre, csak sajnos annyira azért nem jó. Emberkénkkel ki kell jutnunk a szobákból, a szobákat 90 fokkal el lehet forgatni, de persze rengeteg csapda, zárt ajtó és egyéb szenyóság nehezíti a dolgunkat. Ugrálnunk és kapaszkodnunk is kell, és ez a leginkább elrontott része a játéknak: pontosnak kell lenni, mint a legrosszabb Tomb Raider-játékokban. Ha azonban ehhez hozzászokunk és kitapasztaljuk, egészen szórakoztató a cucc.