Nem tartozik a legszebb játékok közé Mateusz Skutnik Submachine-sorozata, ez alól nem kivétel a hatodik rész sem. Viszont a játék az elejétől a végéig nagyon érdekes, főként annak, aki az előző részeket is végigjátszotta, úgy ugyanis a kerettörténet is a helyére kerül - az előzmények nélkül is élvezhető azonban. A hatodik rész annyiban különbözik az eddigiektől, hogy ezúttal nem kell apró bigyókat gyűjtenünk, sőt, a felvehető tárgyak száma is igen korlátozott (értsd: kettő), van viszont öt titkos hely a játékban, amit meglelhetünk. Nem pixelvadász, követhető logikájú, bár cseppet sem egyszerű point-n-click, a szobából szabadulós játékok továbbfejlesztett, lebilincselő változata. A készítő játékainak nagy rajongója vagyok (igen, még a gnómosokat is szerettem), így egyértelmű az osztályzat (ahogy Hamletnek is minden retro-cucc ötös).
[alternatív link]