A látogatók értékelése alapján a Kongregate legjobb játéka a GemCraft, ami a KMK toplistáján is benne van az első háromban. A tower defense játék nagy sikert aratott más oldalakon is, stratégia kategóriában jelölték az idei Flash Gaming Summiton. Kevesen tudják, hogy a program magyar kéz munkáját dicséri: a 29 éves, Budapesten élő Hargitai Péter fejlesztette a játékot. Napokon belül elkészül a GemCraft folytatása is, de a KMK szerkesztősége nem bírt addig várni, meginterjúvoltuk Pétert.
Az indás fejlesztőcsapatnak hála webkettőnullásodunk ezerrel, kéremalássan. Mostantól avatárok is megjelennek a kommentek mellett, persze csak ott, ahol az illető kommentező beállított magának avatárképet. Ezt néhány kattintással meg lehet tenni az Indaneten, amihez nem kell külön regisztráció, hiszen ugyanazt az indapasst használja, amit a kommentablak. Az Indaneten pár egyszerű adatot kell csak kitölteni, majd a profilképre kattintva új profilképet feltölteni - ez lesz a kommentek mellett megjelenő avatárkép. Nem kötelező használni, de aki szeretné, egészségére. Ez egyébként csak most ilyen körülményes, szerda reggeltől már lesz külön link a kommentformban arra, hogy avatárt csináljon az egyszeri júzer.
(Ha játékokról van szó, én retroszexuális vagyok, úgyhogy természetesen Wizard of Wor-os avatárral fogok megjelenni.)
A Prizma Puzzle jó példa a szépen kivitelezett, de túl könnyű játékra. Elvileg 28 pályán kellene kiokoskodnunk, hogy egy fénycsóvát hogyan vezessünk végig a célpontokon úgy, hogy ne fogyjon ki belőle azt energia (amit bizonyos mezőkön újra lehet tölteni), miközben mezőről mezőre lépkedünk, és egy mezőre csak egyszer lépünk. Gyakorlatilag azonban szinte mindig pofonegyszerű a megoldás, legfeljebb az jelenthet kihívást, ha ráhajtunk az érmekre, amiket gyorsaságért és hasonlókért ad a játék.
[alternatív link]
A Hero’s Arms megosztotta a Kongregate közönségét, kíváncsi vagyok, ti mit szóltok hozzá. Aranyos kis Zelda-szerű, japán stílusú kaland-szerepjátékról van szó, ami több napra elegendő munkakerülést rejt. Hősünkkel vándorolunk a világban, szörnyeket ölünk, kastélyokat fosztogatunk, és követjük a sztorit – nem egy nagy vaszisztdasz, de flashjátékhoz képest eléggé összetett. Egyetlen óriási hibája azonban, hogy a szörnyek folyton újratermelődnek, ami szerintem kicsit megöli a játékot.
[alternatív link]
Üssük el a péntek délutánt a Connecto 2-vel, ami a régi csővezetékes játékok és a tetris szerelemgyereke. Folyamatosan potyognak lefelé csőelemek, ezekből kell vezetékrendszert építeni. Ha a vezeték két ponton is érintkezik a szélső elemekkel, akkor eltűnik, és lesz hely az újabb vezetékeknek. Ha a potyogó elemek elérik a játéktér tetejét, megszívjuk.
Mai húsvéti játékunk egy egyszerű különbségkereső cucc. Voltak már ilyenek a blogban, de az Easter Bunny Differences nyulas-tojásos témában nyomul. Szép grafika, családbarát képek. Kockázatok és mellékhatások nélkül fogyasztható.
[alternatív link]
A Final Ninja a legkedveltebb Nitrome-játékok közé tartozott a KMK pályafutása során. Most megérkezett a folytatás, a Final Ninja Zero, ami az előzményeket mutatja be. Az új pályákon kívül én nem vettem észre nagy változásokat (a feladat továbbra is eljutni a pálya végére, miközben lopakodunk, dobócsillagozunk és csáklyán lóbálózunk), talán annyit, hogy akciódúsabb lett, mint az előző rész.
Húsvét előtt lesz néhány nyulas játék a blogban. Kezdjük a sort a Bunny Invasion: Easter Speciallal, ami a nemrég bemutatott, nagy sikerű Bunny Invasion 2 húsvéti kiadása. Vagyis ebben is nyulakat kell irtani ezerrel, közben fegyvereket venni és fejleszteni, szóval szokásos. 60 szint teljesen új sztorival, 11 új nyúltípus, 3 új főellenfél, 16 új fegyver – kellemes húsvétot mindenkinek!
[alternatív link]
Na, most fognak elküldeni a fenébe azok, akik touchpaddel játszanak. A Chute Academy ugyanis arra épít, hogy milyen gyorsan tudunk a képernyő adott pontjaira klikkolni: zuhanó ejtőernyősök ernyőit kell kinyitni 40 szinten. Egyszerű ügyességi cucc, kicsit egyhangú, de el lehet ütni vele az időt.
[alternatív link]
Jó kis szerepjátékelemekkel dúsított körökre osztott stratégiának tűnik a Fantasy Kommander, ami napokra elég munkakerülést ígér. Tipikusan olyan cucc, amiben el kell mélyedni, nem is nagyon volt még időm tesztelni, de első benyomás alapján egyelőre megelőlegezem neki az öt pontot. A fantasy környezet szép, kismillió fejlesztési lehetőség van, és ha ehhez nem lesz kongás badge, hát semmihez.
[alternatív link]
Akinek bejött a Totem Destroyer, feltétlenül próbálja ki a Redstar Fallt, ami játékmenetét tekintve nagyon hasonlít rá, csak itt nem egy totemnek, hanem egy vörös csillagnak nem szabad leesnie, miközben kiszedegetjük alóla az elemeket. A dizájn egyszerűbb és letisztultabb, és nekem a játékmenet is kiszámíthatóbbnak tűnt. (A post címébe kéretik nem belelátni aktuálpolitikai üzenetet.)
[alternatív link]
A Neverending Light jó példa a túl rövid játékra. A grafika és a paráztatós hangulat szuper, de a sötétben élő titokzatos lények közé lemerészkedő főhős alig ment meg egy csajt és szerel össze egy liftet, máris vége a játéknak. Ugyan ez csak első része egy tervezett trilógiának, éppen csak prológusnak elég a bemutatkozó epizód. Remélem, a többi rész jóval hosszabb lesz.
[alternatív link]
A Civiballs című játékkal kezdjük a hetet, mert ezt többen is beküldtétek. Ádám így foglalta össze a lényegét: „Logikai-ügyességi, think-out-the-box játék. Fizika, lendület, momentum. Érdekes-érdemes. Munkakerülésre kimondottan alkalmas.” Plüssmacska fedőnevű munkakerülőnk ugyanezt egy kicsit bővebben fogalmazta meg: „A láncokon lógó golyókat a láncok elvágásával kell a nekik megfelelő színű edénybe juttatni. Három különböző pályacsokor van: Egyiptom, Görögország és Kína. Ezek mindegyike 10 pályából áll, és ha a végén összeérnek, biztos valami extrapálya lesz, de odáig még nem jutottam el. Remélem, jó annyira, hogy egy posztot rá lehessen áldozni.” Jó bizony, engem is megfogott.
[alternatív link]
A Nitrome-antifanok és a disztroj kedvelői pedig próbálják ki a Space Mutants FROM SPACE! című csodát, ami egy Space Invaders-variáns, csak az eredeti játéknál sokkal jobb a grafikája (még jó), pörgősebb, és van benne egy rakás fejlesztési lehetőség. A játék címéért külön pirospont jár.
[alternatív link]
A Nitrome megint megcsinálta: a Rustyarddal ötletes és szép játékot készítettek, amolyan egyszemélyes Lemmingset, amiben egy ütött-kopott robot útját kell egyengetnünk egy roncstelepre emlékeztető világban. Robotunkra más robotok és mindenféle akadályok jelentenek veszélyt, hol ezeket kell elhárítani, hol dobozokból utat építeni, hol kapcsolókat működtetni. 28 pálya, remek grafika és hangulat – engem megvett.
Az Evacuation az egyik kedvenc játékom lenne, ha kicsit jobban megcsinálták volna, nagyobb pályák is kellettek volna bele, illetve jó lenne, ha nem csak Internet Explorer alatt indulna el. A program egyébként nagyon ötletes: egy űrhajóban vagyunk, amiben különböző színű zsilipkapukkal elválasztva űrhajósokat és alieneket találunk. A cél a kapukat úgy nyitogatni, hogy az emberek biztonságba kerüljenek (ha leteszünk egy zászlót valamelyik szobába, mind oda igyekeznek), az alieneket pedig a szélső zsilipkapukat kinyitva ki kell szippantani az űrbe. A nehézséget az okozza, hogy az azonos színű ajtók mindig egyszerre nyílnak-záródnak.
Két kis egyszerű, de nagyon ötletes játék a mai penzum. Kezdjük a Sugar Core-ral, amit Benő küldött be. A cél a több irányból érkező lövedékeket a megfelelő körcikkekre (amik cukorkadarabok) irányítani úgy, hogy a kört elforgatjuk. Van, ahol az elemek okos lebontása a cél, és van, ahol minél előbb el kell jutni a középső elemig (ami szétrobbantja az egész kört). Az aktuális küldetést mindig elmondja a pálya elején valaki, egyszerűsége ellenére hangulatos cucc.
A Memory 3D-t pedig azoknak küldöm, akik már unják a kongás játékokat. 3D-s memóriajáték, és ezzel mindent elmondtam róla. Az ötlet tök jó, de kár, hogy nincsenek rendes pályák.
Játéktechnikailag ötletes, de kicsit csúnya ügyességi-akció cucc a GlueFO 2.0. A játék különlegessége, hogy nem lehet csak úgy lőni benne, előbb a lövedékeket össze kell gyűjteni úgy, hogy a főszereplő ufóval magunkra ragasztjuk őket. Ezután arra lőhetünk, amerre a lövedék néz, így kell szétbombáznunk böhöm nagy köröket kisebbekké, amíg újabb lövedékekhez jutunk, illetve nyilván ellenséges ufók is felbukkannak.
[alternatív link]
A Penguinz ugyanolyan ugrálós-lövöldözős cucc, mint például a Guns’n’Angel volt, csak itt pingvinnel irthatjuk a többi sarkvidéki jószágot. Rengeteg fejlesztési lehetőség dobja fel, de a pályák azért lehettek volna változatosabbak. Napi disztrojnak viszont ideális.
[alternatív link]
A Warzone Tower Defense nem mutat sok újat a többi lövegtoronyjátékhoz (aka. tower defense) képest, de mivel régen volt ilyesmi a blogban, ezt most postolom. Korrekt grafika, ígéretes, még a műfajhoz képest is pörgős játékmenet, bevethető bombák – nem egy Gemcraft, de átlag feletti a cucc.
Majdnem elmentem a Colourshift mellett, mert kicsit csúnyácska szegény, pedig nagyon összetett logikai játék. Ugyanazt a huroképítős irányzatot képviseli, mint a Loops of Zen, az Entangled meg a Grid, csak itt még tovább bonyolították a dolgot. Több színű fényforrás van, és a megfelelő színű fényeket kell elvezetni a végpontokhoz. Mint a fenti ábra mutatja, a színeket keverni is lehet, és a játéktér végtelenítve van, vagyis ha a jobb oldalon kilóg egy szál, azt bal oldalról folytathatjuk. Már a huszadik pályánál elgondolkodtató feladat ilyen körülmények között kibogozni a hurkokat, pedig ahogy nézegettem a játék achievementjeit, legalább 200 pálya van.
[alternatív link]
Szp kódnevű munkakerülőnktől jött a Gen linkje, ami egy szép és jól összerakott ügyességi-logikai cucc. „Pont annyit ad, hogy kellemes legyen a grafika, és pont annyira nehéz, hogy kéthárom próbálkozásból meglegyen. Ötletes, sok pályás, és úgy érezhetjük, valami újat teremtünk” – írja szp, és csak egyetérteni tudok vele. Ideális egy ilyen randa szombati munkanapra.
[alternatív link]
Egy éve szerepelt a blogban az Open Doors, most megérkezett a folytatás. Sajnos tartalmilag nem nagyon turbózták a játékot, de a grafika változott és a 35 pálya jól átgondolt. Továbbra is ajtókat kell nyitogatni-csukogatni úgy, hogy eljussunk a célig, és ez a feladat továbbra is nehezebb, mint amilyennek első blikkre tűnik.
[alternatív link]
Alig pár hónapja írtam az Assemblerről, azóta megjelent a második része, most pedig a harmadik. Nem igazi folytatások ezek, inkább pályagyűjtemények, mert a játék más tekintetben nem változott, de akiknek tetszett az Assembler, próbálja ki ezt is. A feladat továbbra is a zöld elem eljuttatása a helyére úgy, hogy a többi elemből a fizika törvényeinek betartásával megépítjük a nyerő építményt.[alternatív link]
Utolsó kommentek