Ezt az egy szót motyogom magam elé, amióta végigtoltam a You Have To Burn The Rope (= El Kell Égetned A Kötelet) című játékot. Csak hanggal érdemes játszani, és nem árt, ha az ember tud egy kicsit angolul. Többet nem is árulok el, mindenki nézze meg maga. Ha esetleg túl nehéznek tűnik, itt egy végigjátszás, a zene pedig innen tölthető le. (Köszi a linkért stavangernek, aki viszont a Plastikon találta a cuccot.)
Többen is beküldtétek a Magic Pent, az utóbbi hónapok legeredetibb játékát. A cucc előzménye egy techdemo, amit a finn Petri Purho készített, és itt található (annak idején ezt is sokan beküldtétek, de vétkes hanyagságom miatt nem került a blogba) a demo lényege rajzolt pályaelemek fizikájának korrekt lemodellezése volt, mindehhez aranyos zsírkréta-grafika társult. A demóból most végre játék lett (egy másik csapat csinálta meg, de a creditsben köszönetet mondanak Purhónak), amelyben egy labdát kell a célba juttatni az általunk rajzolt idomokkal. Ezek lehetnek körök, lejtők, csuklós lendítőkarok, mérleghinták, és nagyjából minden, ami a zsírkrétánkon kifér.
Találtam wifit, úgyhogy kaptok egy postot a festői Birminghamből (hogy mit keresek itt, kb. másfél hónap múlva írom meg Index anyámra). A mai szentencia neve Gravitude, Gyunak köszönhetjük. Én azt hittem, a Tetris-szerű játékokba már nem lehet újat hozni, de ez a cucc képes volt rá. Színes elemeket kell lepakolni, az elemek akkor tűnnek el, ha több ugyanolyan színű kerül egymás mellé. A csavar az egészben, hogy két oldalról - nemcsak fentről, hanem lentről is – letehetjük az elemeket a középső elválasztó egyenesre. Kicsit hasonlít a játék a PSP-s Luminesre, de ez nem kettő, hanem négy színt használ, és ez a kétoldalas trükk is megbolondítja kicsit.
Elnézést a késői postért, nem sztrájkolok, csak nem tudtam idáig munkát kerülni. Most sem volt sok idő, éppen csak hogy meg tudtam nézni a Tarnationt, ami a várvédő játékokba hoz új színt. Adott egy virágoskert, ahol folyamatosan nőnek a virágok, ezeket kijelölve learathatjuk, és ezzel fegyvert gyárthatunk a támadó bogárhordák ellen. Viszont nem mindegy, hogy a jó öreg click’n’drag módszert követve melyik sarokban kezdjük a kijelölést, a virágok színe múlik ezen. A virágokkal az egyező színű bogarakat lehet lezúzni – az ötlet remek, a játékkal is el lehet szórakozni, de azért többet ki lehetett volna még ebből hozni. A végére egy szolgálati közlemény: pár óra múlva indul a repülőm a ködös Albionba, a következő két napban ott leszek. A helyi wifihelyzeten múlik, hogy lesz-e holnap és holnapután post (tudom, illett volna előre gyártanom néhányat, shame on me).
„Már vagy három post disztrojmentes volt egymás után. Mi lesz így, még az agysejtjeim a végén abbahagyják a sorvadást” - írja John_The_Stupid nevű címeres munkakerülőnk. „De ezen változtathatunk, jöhetne mondjuk a Chopraider, aranyos rajzolt grafika (filctollas fehér fémtábla - mittomén, hogyhíjják), meg egy jó adag disztroj, nekem valahogy nagyon bejött pedig nem különösebben innovatív. Még valami kis fizikája is van a bombáknak meg a helikopáternek.” Ehhez nem is fűznék hozzá semmit, engem is teljesen megvett a program, csak az irányítását nehéz megszokni. A zeppelines után ez is ajánlott darab.
A Compulse hasonlít ahhoz a korábban postolt játékhoz, amiben gravitációs mezőkkel kellett egy golyót a célba terelgetni. Itt a golyót taszító elemekkel kell machinálni, a dolog annyiban bonyolultabb, hogy a cél körül négy színes kör kering, és néhány pályán ezeket még be is kell kapcsolni, mielőtt a golyót a célba térítenénk.
Gyors ügyességi játékkal kell letudnom a mai postot, mert ezen a héten nem nagyon tudok munkát kerülni. A Magic Touch (Nitrome-játék, akár az előző) grafikája aranyos, zenéje felejthető, de a játékmenet nagyon ötletes. Lufikon lebegő szörnyek támadnak fentről, a lufikon rúnák vannak, varázsló főhősünk a megfelelő rúnák lerajzolásával kipukkaszthatja a lufikat. Lufik nélkül a szörnyek leesnek, viszont ha egy is épségben eléri a varázslót, vége a játéknak. Kommentekbe jöhetnek a rekordok.
Szuperapu nevű kommentelőnknek a Nitrome játékai mindig is a kedvencei közé tartoztak (nekem is, hiszen többször postoltam róluk), de a Dirk Valentine még az előzőekhez képest is nagy durranás. „A grafika illeszkedik a sorba, a sztori összetettebb, a pályaelemek változatosak, nem árt az ügyesség és egy kis logika sem. Kellően nehéz, munkakerülésre kiemelten javallott” - írja. Én csak annyit tennék hozzá, hogy a steampunk környezet engem különösen megfogott, szeretek zeppelinekkel a háttérben nagy, gőzmeghajtású robotokat irtani, és bírom, ha egy főgonoszt úgy hívnak, hogy Battenberg báró.
Legalábbis így hirdeti magát a The Worlds Hardest Game című ügyességi cucc. Ehhez képest elég simán eljutottam a hatodik pályáig (a harmincból), ahol a program már tényleg átment szemétparaszt üzemmódba. Egy próbát azért megér, de persze nem ezzel tudtam le a mai postot.
Nagy sikere volt a múltkori zeppelines játéknak (még a top 10-be is bekerült), most jöjjön az alkotóktól egy másik játék, a Saucer Arena. Ebben egy repülő csészealjjal kell lezúzni ellenséges csészealjakat, és bár nem ér a zeppelines cucc nyomába, azért nagyon rendben összerakott és addiktív programról van szó. A játékban fel lehet ismerni a készítők munkáját: több nehézségi szint, rengeteg fejlesztési lehetőség, három lehetséges segítség, amikor már végképp nem bírunk az ellenséggel. Külön móka, hogy a lövések megpattannak a falakon, úgyhogy mandinerből is el lehet intézni a többi űrhajót, és persze nekünk is figyelembe kell vennünk ezt, amikor mozgatjuk a csészealjunkat.
Akiknek pedig elegük lenne a logikai cuccokból, próbálják ki a Mini Golfot (link by Zoli). Nem különbözik sokban a nemrég postolt minigolfos játéktól, de jobb a fizikája és ez ismeri a szakszavakat (birdie, bogey).
Smed küldte be az Open Doorst, ami újabb aranyos logikai játék. Kicsit hasonlít az előző postban tárgyalthoz: a kijárathoz kell eljutni, miközben az utat elzáró ajtókat nyitjuk-zárjuk. Amilyen egyszerűnek tűnik, később olyan nehéz lesz.
A tegnapi játékból nekem bőven jutott még mára is, szóval most kisebb logikai játékok következnek, úgyis régen voltak már ilyenek. Kezdjük a Puzzle Boy című remekkel, ami egy tőről fakad a Klotskihoz hasonló tologatós-szabadulós játékokkal, de ennek sokkal gazdagabb a játékmenete. A pontból kell B-be eljutni, miközben a tologatható elemek eltolásával és a forgatható elemek elforgatásával szabaddá tesszük az utat. Ha egy elemet betolunk a semmibe, padló lesz belőle, néhány feladványnál pedig két főhős is van, ilyenkor váltogathatunk közöttük, és természetesen csak összedolgozva juthatnak el a kijáratig. Ránézésre egyszerű, de a későbbi pályákon nagy kihívást jelentő játék, nálam annak ellenére ötperöt, hogy a grafikát és a zenét nem variálták túl.
Fects küldte be a Balloon Invasion linkjét, amit mindenki szeretni fog, akinek az Egri csillagok-játék egy picit is tetszett. Itt is ellenséges egységek (esetünkben légballonok és zeppelinek) invázióját kell visszaverni, és nem csak az számít, hogy milyen remek stratégiai érzékkel telepítünk magunk mellé spanokat és hívunk segítséget, hanem az is, milyen ügyesen lövünk. Több nehézségi fokozat, állásmentés, kismillió fejlődési út és lehetőség, begyűjthető plecsnik - ahogy Fects fogalmaz, „egy nap masszív munkakerülés”. Nagyon jó, hogy a pályák között a fejlesztésekre elkölthető pontjainkat újraoszthatjuk, az már kevésbé tetszett, hogy a megvásárolt tornyoknak nem lehet instrukciókat adni. Ezzel együtt abszolúte 5 pontos a játék, már csak az igényes kivitelezés miatt is.
A kedd levezetésének jöjjön egy újabb tower defense (aka. lövegtornyos) játék. A múlt héten feltett kérdésre nagyon sokan válaszoltátok, hogy még több ilyet kértek, úgy ltászik, még mindig nem unjátok. A Hunger Strike egészen egyszerű klón kajás témakörben, csak 5 toronyfajta van benne (a sült krumplitól a hamburgerig) és 3 szintig fejleszthetők. A beteg grafika és a gyors sikerélmény miatt azért érdemes kipróbálni, de emberbaráti szeretetből mondom, hogy a hangot mindenképpen kapcsoljátok ki.
Újabb szemétparasztjáték következik LeprásSzázlábú jóvoltából, akit lassan ideje kitüntetni a Kiváló Munkakerülő érdeméremmel. A Paint Warsban egyszerű körvonalakat kell beszínezni, miközben mindenféle járművek belebarmolnak más színekkel az alkotásunkba. Ha így munkahét elején álmosak lennénk, ez a játék tutira helyre teszi a vérnyomásunkat. Biztosan sokaknak nem fog tetszeni, úgyhogy lesz még ma post.
Az ünnep levezetésének következzen a Hen Coops, ami egy könnyed „itt a piros, hol a piros” variáció három tyúkkal, egy tojással és egy kakassal. Nem egy tartós darab, a grafikája viszont zseniális. Ahogy a kakas a nyakuknál fogva rángatja a tyúkokat, az valami csodálatos.
Figyelmesek észrevehették, hogy a jobb oldali sávban megjelent egy piros link. Ez az oldal első hirdetése, kéretik megértéssel fogadni. Nyilván nem csinálok a KMK-ból bannergyűjtőt, de annak sem vagyok ellenére, hogy Index anyám pénzt lásson a blogból. Így én is jobban meg tudom ideologizálni, miért játszom munkaidőben.
Na, csak sikerült találnom egy normális logikai játékot is a húsvétra. Az Egg Static a jó öreg Atomix egy variánsa, vagyis négyzethálós játéktérben kell faltól falig csúsztatva átmozgatni az elemeket. Itt azonban nem atomokat kell összerakni, hanem azonos színű tojásokat kell keltetőgépek mellé csoportosítani. Ha kikel egy tojás, a vele azonos színű szomszédja is kikel, majd annak a szomszédja is, és így tovább. Kellemes kis cucc aranyos grafikával, viszont a zenéje rettenetes és nem is lehet kikapcsolni (vagy csak én nem találtam meg, hol kell).
Elnézést a húsvéti játékfelhozatalért - tudom, hogy elég rémes, de ez van. Úgy képzelem, hogy a flashjátékfejlesztők egyszer csak észbe kapnak, hogy hoppá, jövő héten már húsvét/karácsony/hálaadás, és gyorsan összedobnak valamit, ezért van tele a net unalmas ügyességi játékokkal minden ünnep előtt. A Bunnies and Eggsen legalább meglátszik a törődés: ez sem az a kimondott adrenalinbomba - nyulakat kell átsegítenünk egy szakadékon egy léccel – viszont a grafika szép a maga giccses módján és a klasszikus zene is illik a játékhoz.
Igazi flashklasszikus az Amazing Dare Dozen, én már hat évvel ezelőtt is játszottam vele, megnyerve akkori munkahelyemen a céges bajnokságot. A feladat roppant egyszerű: tojásokat kell mozgó kosárkákba ugratva minél rövidebb idő alatt minél magasabbra juttatni.
Az ünnep jegyében tojásos és nyulas játékokról írt postok következnek, kezdetnek az Easter Egg Hop, amiben egy nyúllal kell csirkéket és tojásokat gyűjteni, miközben elkerüljük a tyúkanyókat. A négy pálya ugyan még a három nehézségi fokozattal is kevés, de az aranyos grafika miatt mindenképpen itt a helye a játéknak.
Nagyon kevés időm van ezen a héten munkát kerülni, és ezt a blog is megérzi: apró kis hülyeségeket van időm kipróbálni, mint például a Mini Putt nevű minigolfszimulátor. Mesterlövéseket viszont erről is lehet küldeni, jöhetnek a legjobb eredmények.
A címben már össze is foglaltam a Contour lényegét: a négyzethálós pálya elemeit púposra görbítve kell egy golyót terelgetni a célig. Az ötlet nagyszerűségét nem kétlem, de marhára nincs érzékem a játékhoz - abban bízom, hogy a t. munkakerülő közösség nem akad el a későbbi szinteknél úgy, mint én.
Idén megint lesz labdarúgó-Eb, Totti nevű kommentelőnk máris az esemény elébe ment a JVC Euroball című játékkal. A program ugyan reklámcélból készült, de nagyon vicces és még jegyeket is lehet nyerni vele a bajnokságra. Választott csapatunkkal (természetesen a magyarok nem érdemelték ki, hogy bekerüljenek a csapatok közé) asztalifociban kell helytállnunk nagyon egyszerű szabályok szerint. Három pénzérménk van, ezeket kell elpöcögtetni az ellenfél térfelére úgy, hogy a pöccintett érmét mindig a másik kettő között küldjük át. Ha legalább két érménk az ellenfél térfelén van, már rúghatunk kapura, viszont ha lepöcköljük magunkat a tábláról, automatikusan bekapunk egy gólt. A grafika nagyon aranyos, az érméket mozgató kezek a megfelelő mezekben vannak, de van bíró-kéz és pompomlány-kezek is.
Utolsó kommentek