Nagy rajongója vagyok azoknak a játékoknak, amelyekben mindent, de tényleg mindent kell ilyen vagy olyan módon a lehető legnagyobb távolságra eldobni, ellőni vagy bármi módon röptetni. Ezek azok a játékok, amik igazán hosszadalmas munkakerülésre nem alkalmasak, ugyanakkor a legtöbbjük remek humorral van megfűszerezve, és igen szórakoztatóak tudnak lenni. Ezt a posztot ennek szellemében ezeknek a hajigálós játékoknak szentelem. Hasonló gyűjtemény egyébiránt már volt itt a KMK-n.

Kezdjük a sort az Ice slide című darabbal, ami az állathajigálós játékok sorát gyarapítja. Egy csúzlival kell egy rozmárt kilőnünk és a lehető legmesszebb juttatnunk. Az állat fiziológiájából adódóan a rozmár nem tud repülni, így a távolságot nem a levegőben, hanem a földön tudjuk némileg megnyújtani úgy, hogy hősünk a tőle elvárható módon mászni is tud egy keveset. Akadályok és ugratók nehezítik vagy éppen könnyítik a dolgunkat a cél elérésében.

A következő inkább a sport kategóriába sorolható, amennyiben a patkányok gerelyhajító versenye sportnak tekinthető, hiszen a Rats and spears erről szól. A versenyen induló patkány egy fogpiszkálót próbál a segítségünkkel minél messzebbre hajítani. A grafika remek, jópofa távolságmérők és versenybírák dobják fel a játékot.

A Stinky bean fling jelmondata talán az lehetne, hogy ha büdös a bab, hajítsd jó messzire. Egy bizarr külsejű babszem ebben a játékban a szenvedő alany, akit egy, a hátára erősített madzag segítségével megpörgetve, majd elengedve tudunk útjára indítani. A távolság növelésében itt egy láthatóan dühös macskamajom van a segítségünkre, akit időről időre rávehetünk, hogy taszajtson egyet szerencsétlen zöldségen(?).

A most következő darab nem flash, hanem shockwave, így aki ettől hidegrázást kap, gyorsan ugorjon a következőre. Karácsony van - na nem itt és most, de a játékban mindenképpen. Ilyenkor pulyka a menü, aminek mindenki nagyon örül, leszámítva a pulykát. Harcos vegetáriánusoknak ajánlom a Turkey flinget, itt ugyanis a sütés elől kell megmenteni a vacsorának valót, természetesen légi úton. Remek humor, sok "power up", számtalan földet érés jellemzi, és madarunk tud némileg repülni is, bár ez a képen is látható nyilvánvaló okokból kifolyólag ellenkezik a fizika és az aviatika minden törvényével.

És most adjunk az igazi kreténségnek! Egy kétrészes rekeszizom-gyakorlat a soron következő GDP-romboló. A Wedgie toss és Wedgie toss 2 rendhagyó abban a tekintetben, hogy itt nem egy eszközt kell használni, hanem szerencsétlen alak alsógatyájának jól irányzott kihúzásával és elengedésével küldhetjük alanyunkat az amúgy igen kalandos városnézésre. Karjainak csapkodásával és a tereptárgyak segítségével tudjuk messzebb és messzebb röptetni emberünket. A repülés, a pattanások és főként a különféle végállomások sok vidám percet fognak szerezni, abban biztos vagyok.

Az utrakretén kategóriába sorolható a Ren and Stimpy´s Crazy Cannon. Itt egy ágyúval kell az egyébiránt rajzfilmhős nagyonhülye kutyát(?) kilőni és minél messzebb reptetni. Szörnyű belegondolni, hogy gyermekeinket ilyen figurák szórakoztatják, mivel a rajzfilm a Nickelodeonon megy. Menet közben phinghatunk egy jókorát, hogy új lendületet vegyünk, a kiadott pukit pedig szerencsés esetben egy-egy megpattanásunk során elfogyasztott kukával pótolhatjuk. Végállomásunk lehet macskaalom, tuskó (nem a szomszéd), satöbbi.

A sort jelenlegi kedvencem, a Taz's jungle jump zárja. Kedvencem, mert a rajzfilmre jellemző módon szénné röhögtem magam rajta. A hangok, Taz dumája egy különösen sikeres kilövéskor, a talajfogások egyszerűen remekek. Egy pálmafát csúzliként használva, majd repülő mókusként vitorlázva juthatunk egyre messzebb, ha ugyan sikerül odafigyelni röhögés közben. Három lehetőségünk van, ebből kell a maximumot kihozni. Lehet, hogy olimpiai szám lesz Londonban?