Orosz programozók flashjátékkal cikizték ki az elmúlt napok gázválságának másik főszereplőjét, Ukrajnát. A Gas Lord című játékban Putyint irányítjuk, akivel medvéket lőhetünk ki, elpusztítva a Tyimosenkóra és Juscsenkóra bizonyára csak véletlenül hasonlító zombikat. Az ukrán-orosz határon kódorgó zombik célja, hogy a játéktér közepén levő, Európa felé irányított gázcsapot Ukrajna felé tekerjék. Putyinnak ezt meg kell akadályoznia, mert ha nem érkezik gáz Európába, a bal felső sarokban látható Barroso és a többi EU-s funkci elkezdenek megfagyni. Ha Putyint legyűrik a zombik, vagy ha az EU-s poltikusok jégkockává dermednek, a játék véget ér.
„Először nem értettem mi a játék ebben a himbilimbiben. Aztán már érdekes lógatásokat is lehetett végezni” – írja Gyu az XRaye-ről. Érdekes ügyességi játék ez, én sem értettem először mi a pláne benne. Aztán megértettem, és kiderült, hogy nem tetszik, főleg az irányítás miatt. Viszont abban biztos vagyok, hogy lesz, akinek bejön, úgyhogy beposztolom.
Mutant kartárs küldte be a Griswold the Goblin második részét (pontosabban a második rész első fejezetét, mert egy nagyobb eposz indul, akárcsak a Reemus-játékok esetében). Jóféle point-n-click kaland, aminek a goblinos-vicces környezeten kívül nagy pozitívuma, hogy logikai minijátékok is bekerültek, nagy negatívuma a nehézkes irányítás. Akinek kevés lenne mára, tegyen egy próbát a kissé rondább első résszel.
Kellemes kis ügyességi-logikai cucc a Meeblings, amiben kis színes pacalényeket kell a kijáratig elvezetnünk. Ez a speciális pacákkal lehetséges: ha a sárgára klikkelünk, az magához vonzza a többit, a kék taszítja, a piros elbontja az akadályokat, és így tovább. Kicsit ugyan kiszámíthatatlan néha, de jól elszórakoztam vele (amíg el nem akadtam a képen látható pályán).
Na, ezt már szeretem. Kinézem a Now Boarding - Episode 1-et az Armorgamesen, hogy ez lesz a mai játék, és éppen ma reggelre küld be egyik visszaeső munkakerülőnk, toto92 róla egy leírást. Át is adom neki a szót: „Megint küldök egy játékot, mert a "klikkelős-gyártós" kategóriából már régenvolt. Itt egy légitársaságot kell irányítani: kezdésnek kell vásárolni repülőt, meg minimum kettő repülőteret, aztán el kell szállítani az utasokat. Természetesen minden kör végén kapunk némi pénzt, amiből vásárolhatunk ezt-azt (ülések, virágok, stb.) a terminálba, vagy új repülőket, repülőtereket.” Én még annyit tennék hozzá, hogy bár a teljes verzió fizetős, órákat el lehet szórakozni ezzel az első epizóddal is, és meglepően komplex a cucc.
Ezt is megértük: itt a disztrojjáték, amiben nem tudunk lőni. A Dodge-ban ellenfeleink lövedékeit kell magunk után csalnunk úgy, hogy azok más ellenfeleket találjanak el. Az ötlet remek, a húsz pályán egész ötletes ellenfelek jelennek meg, de néhány felszedhető extrával én még megbolondítottam volna a dolgot. Azért így is nagyon faja, egy próbát mindenképpen megér. [alternatív link]
„A játék nagyon egyszerű: két bigyót kell elnavigálni a célba két pályán. A szóközzel válthatunk köztük, és különböző kapcsolókkal háríthatjuk el az elénk kerülő akadályokat” – írja toto92 a Two Roomsról. Azért annyira szerintem nem egyszerű a cucc, a későbbi pályákon újabb pályaelemek is megjelennek (például a kicsinyítő), és a megfelelő időzítés is kulcsfontosságú. A végeredmény egy remek logikai játék, csak ajánlani tudom. [alternatív link]
Pecabuzi kollégámnak, Szily Lacinak ajánlom szeretettel a Fishing Girlt, amire egyébként egy másik kolléga, a counterstrike-os körökben félistenként tisztelt Kodiak hívta fel a figyelmemet. A játékban horgászgatni kell, a halakért pénzt kapunk, az egyes bójákat eltalálva pedig újabb felszereléseket (nagyobb halakra kalibrált csalit és messzebb hajító botot) vehetünk. Szinte észrevétlenül el lehet vele pecázni fél-egy órát így, főleg akkor, ha mindkét befejezést megpróbáljuk előhozni. [alternatív link]
Aki a disztrojt meg az adrenalint bírja, ne is kattintson a Maze Stopper 2 linkjére, ez ugyanis egy építkezős játék, méghozzá a logikai fajtából. Adott két emberke, a miénk és az ellenfélé. A cél az, hogy a miénket előbb juttassuk célba úgy, hogy az ellenfél elé (köré, mögé) labirintust építünk. A szóközbillentyű megnyomásával lehet leállítani/elindítani az időt, a pályaelemeket nyilván érdemes úgy letenni, hogy az ellenfél minél hosszabb utat járjon be, a mi emberkénket pedig a bónuszok (gyorsító, további pályaelemeket biztosító mana) felé kell irányítani. Az ötlet szuper, a 25 pálya éppen elég, de a kivitelezéssel nem vagyok kibékülve, a hangot például a második percben kikapcsoltam. Akit érdekel a kicsit gyengébb első rész (abban csak egy emberke van), ide klikkoljon. [alternatív link]
Na mi volt régen a blogban? Úgy van, lövegtoronyjáték, ami valahogy egyszerre lett a KMK legkedveltebb és leggyűlöltebb műfaja. A Viking Defense egy igen tisztességes klón, és bár technikailag nem hoz sok újat (tornyokat telepítünk, rúnákkal tápoljuk őket, újabb tornyokat unlockolunk), könnyen átlátható, szép grafikájú cucc, a vikinges környezetért meg plusz pont jár, különösen Thor pusztító kalapácsáért. Egyébként a nagy sikerű Canyon Defense alkotói készítették (hasonlít is rá), csak ez még szebb lett.
Unatkozó titkárnőknek kedveskednék a WetDike-kal, amit Gergő küldött be. Át is adom neki a szót: „A Windows pasziánszának feltupírozott változata: remek zene, pop art stílusban újrarajzolt kártyák, igényes kezelőfelület. Háttérben futtatva zenelejátszónak is használható.” Én még annyit fűznék hozzá, hogy a playlistben a The Madreattic Woodstól a the rememberants című szám nagyon súlyos, illetve annyit, hogy lesz még ma post. [alternatív link]
Az Xbox online szolgáltatásának, a Live-nak az egyik legnagyobb találmánya volt az achievementek rendszere: a játékosok a konzolra készült játékokban különféle feladatok teljesítésével pontokat érő elismeréseket, achievementeket szerezhetnek, így a legnagyobb gamerek menőzhetnek a sok pontjukkal. Ezt a rendszert aztán többen lenyúlták, flashjátékban például a Kongregate, és most itt az első paródiajáték, az Achievement Unlocked. Adott egy egyszerű pálya és egy elefánt, vele kell 100 achievementet összegyűjteni. Egyeseket nagyon könnyű megtalálni (például rögtön a játék indításakor kapunk egy kupaccal), de vannak trükkösebbek. Oldalt látható az achievementek listája, a nevek segíthetnek: az „élet értelme” című achievement megszerzéséhez például meg kell látogatni a 4-es, majd a 2-es ellenőrzőpontot (42, lásd Galaxis útikalauz stopposoknak). Az ötlet remek, ilyen beteg játékkal régen találkoztam, bár nem köt le hosszú időre. Kitartó munkakerülők megpróbálhatják megszerezni a játékhoz tartozó egyik kongás achievementet: 240 másodperc alatt kell megtalálni mind a 100 achievementet. [alternatív link]
Régen volt várvédős játék, pedig ezeket sokan szeretitek. A műfaj legutóbbi nagy sikere az Epic War 2, ami kicsit talán összetettebb, mint a legtöbb hasonszőrű cucc. Adott két vár, a miénket az ellenséges építményből kiözönlő katonák támadják. Először egy hatalmas íjjal kell lenyilaznunk őket, miközben manakészletünket növeljük, majd a manából vehetünk katonákat, és már támadhatunk is. A pályák között fejlődhetünk, hogy újabb egységféléket gyárthassunk. A grafika is szép, a játékmenet pedig illik a címhez. Az első részt itt találjátok. [alternatív link]
Kezdjük az évet egy folytatással, a nemrég megénekelt Color Infectionmásodik részével. A folytatásban 25 újabb szintet kapunk, amelyek némileg furmányosabbak, mint az előzőek, de a feladat ugyanaz, mint korábban: a rózsaszín elemek jól időzített eltávolításával elérni, hogy a különböző színű golyók megváltoztassák egymás színét. És sajnos a megvalósítás sem változott az első rész óta, ugyanaz a puritán grafika bántja az ember szemét. [alternatív link]
Szilveszter szellemében zárjuk az évet fesztelen robbantgatással. A Boombot hőse egy elpusztíthatatlan lény, akit bombákkal, TNT-vel és más pirotechnikai eszközökkel kell a célba juttatnunk. A játék fizikája egész korrekt, ez adja a kihívást is: akadályokon kell átrobbantani magunkat, miközben bombáink száma véges. Akinek nem lenne elég az 50 pálya, tegyen egy próbát a játék második részével is. Mindenkinek boldog új, munkakerülésben gazdag évet kívánok!
Még nem voltak a blogban „rajzolj pályát a szánkósnak” típusú játékok, pedig ezek elég népszerűek flashjátékos körökben. Pótolom a lemaradást a műfaj egyik legjobb képviselőjével, a Snow Line 2-vel. A lényeg tehát egy szánkópálya megrajzolása, illetve csiszolgatása úgy, hogy szánkósunk minden csomagot összeszedve a célban landoljon, és közben egyszer se boruljon fel.
A Raiden című ősrégi játéktermi shoot’em upnak állít emléket a RaidenX. Rengeteg ellenfél, brutális fegyverek, retrós zene – mi kell még? Talán kicsit változatosabb játékmenet, a negyedik pálya ugyanis nem nagyon különbözik az elsőtől. Persze butaság ilyet elvárni attól a műfajtól, aminek az a lényege, hogy mész oszt’ lősz.
A Frost Bite 2 nagyon cuki kis ügyességi játék, amiben egy eszkimógyerekkel kell hegyet, pontosabban platformokat másznunk, miközben leszámolunk a helyi vadvilág képviselőivel és furmányos csapdákat kerülgetünk. Sokoldalú eszközünk a csáklyánk, ezzel verekedhetünk, magasabb platformokra juthatunk vagy éppen ládákat húzogathatunk, hogy biztosítsuk a továbbjutásunkat. Ezzel a téli hangulatú Nitrome játékkal kívánok kellemes Karácsonyt, Hanukát, Kwanzát, téli napfordulót minden kedves munkakerülőnek. Találkozunk a két ünnep között, legközelebb december 29-én lesz bejegyzés.
Sonny, a jóarcú zombi verekedései a KMK olvasóinak egyik kedves játéka volt, és most itt a folytatás. Nem tudtam még rendesen kipróbálni, ezért Zoli fedőnevű munkakerülőnket hívom segítségül: „Még csak béta de 4-5 órát így is bele lehet tenni. Sajnos nincs újdonság az első részhez képest, talán csak a háromféle alap karakter. Az ellenfelek a kezdeti pályákon még elég kidolgozottak. A második helyszínen ismét összefutunk a báróval, az első rész főgonoszával. A harmadik helyszín már inkább vicces kategória, kis nyuszit, majd hajléktalant kell leküzdeni. A végén megjegyzik a készítők, hogy később adnak hozzá plusz helyszíneket is.”
Régen volt várvédő játék, a Kingdom of the Windnek pedig mindenképpen blogban a helye. A lövegtornyos marhaságoknak egy adrenalinnal turbózott változata ez, ahol a szörnyek folyamatosan támadnak és egységeink is hamar elpusztulnak. Az alapok egyébként ugyanazok, mint a műfaj többi képviselőjénél. [alternatív link]
A Visitor az egyik legnépszerűbb point-n-click kalandjáték volt a KMK-n, és az alkotók másik játékát, a Journey of Reemust is szerettétek. Pacska fedőnevű munkakerülőnk hívta fel a figyelmemet a Reemus második részére. Még több fura lény, még nehezebb fejtörők, és a Visitor lénye is feltűnik a játékban – a program méltó az elődökhöz.
Alig telt el pár nap azóta, hogy egy iraki újságíró cipővel megdobálta George W. Busht, máris flashjáték készült az incidensről. Ez a gyorsaság már sejteti, hogy a Bush’s Boot Camp nem egy nagy dobás (legalábbis nem akkora, mint az iraki újságíróé). A leköszönő amerikai elnök áll egy pulpitus mögött, cipők repkednek felé, nekünk pedig egy helyi biztonsági őrt megszemélyesítve az a dolgunk, hogy pisztolyunkkal kilőjük a cipőket. Ha egy cipő célba talál – vagy esetleg a cipők helyett Bushba eresztünk egy skulót –, Dáböljú életereje csökken. A cél minél több cipő kilövése, mielőtt az elnök kidől.
Nem variálták agyon a Franticot: kellemes kis űrhajós shoot’em up, amiben örvendetesen magas az egy másodpercre eső disztrojok száma, a pályák végén pedig jön egy nagy főszörny és teleszórja lövedékkel a képernyőt (na jó, van benne némi fejlesztési lehetőség is). A grafika egyszerű, a zene pedig egy közepes anime sorozatot idéz, de éppen ez adja a játék báját. És végre rájöttek, hogy a lövéshez felesleges gombot rendelni az ilyen játékokban: űrhajónk magától ontja a halált okozó testi sértést. [alternatív link]
A Loops of Zen alkotója újabb játékkal jelentkezett. Az Entangled gyakorlatilag az előző program egy verziója, amiben már többféle elem található, ezért bonyolultabb hurkokat kell kiraknia a játékosnak. Nekem éppen a többféle elem miatt tűnt könnyebbnek, mint a Loops of Zen: egyszerűbb kitalálni, mit merre kell forgatni. Viszont még mindig csak véletlengenerált pályák vannak, én speciel szívesebben oldanék meg előre eltervezett pályákat. [alternatív link]
Az escape room puzzle-k, vagyis a logikai feladatokra épített kalandjátékok egy szép példája a Casual Gameplay Escape. Nagyon furmányos fejtörők vannak benne, amikhez akadnak jó kis tippek, de azokhoz is egy-egy feladat megoldásával juthatunk csak hozzá. Csak a rövidsége zavart, tudtam volna játszani vele még egy darabig. [alternatív link]
Utolsó kommentek