Méghogy a flashjátékokban nincs semmi érték! A Silent Conversation alaposan rácáfol erre. A feladatunk, hogy egy kurzorral ugráljunk szóról-szóra végig H. P. Lovecraft, T. S. Eliot és mások alkotásain, lehetőleg minden szót érintve, és elkerülve a felénk közeledő piros "szószellemeket". A többnyire fekete háttéren ez azonban szinte lehetetlen, így a nyugtató zongorakíséret ellenére nem ez a játék fogja mélybe rántani a GDP-t. De érdekességként mindenképpen helye van itt.
A Kongás hiszti óta először érzem úgy, hogy külön posztban kell kezelnem a kommuna érzékenyebb részét, nagyrészt ennek a posztnak a kommentjei indítottak erre. Három témát szeretnék tisztázni egyszer és mindenkorra (mindegyikre vonatkozik, hogy akinek nem inge, ne vegye magára).
„Miért kell erőltetni ezt a facebook-os dolgot? Ennyire nincs új játék?”
„lehetne valami Nem facebook nem indul el nálam mert nem vagyok jogosult!!!!”
„Mostanában játék helyett regisztrációs szarokat kapok”
„Nem lehetne a facebokos játékoknak külön blogot indítani?”
És még sorolhatnám. Őszintén megdöbbentett azt a rinyálás, amit néhány tucat olvasó produkált a facebook-os posztok alatt, pedig amikor a projekt elindult, világosan leírtam, hogy: „Nyugi, csak olyan napokon írok ilyen posztot, amikorra más játék is akad, gondolván azokra, akik nincsenek a Facebookon.” Nem tudom, hogy az elégedetlenkedők szövegértésből ennyire nullák vagy egyszerűen nem akarják elfogadni azt, hogy a flashjátékok már közösségi oldalakra is betették a lábukat, de most untam meg az állandó siránkozásaikat. Majdnem 500 KMK-olvasó van már a Facebookon, ami nagyjából a stabil olvasótábor 10 százaléka – vagyis egy jelentős hányad, ezeknek az embereknek az érdekeit jó bloggazdaként figyelembe kell vennem. Ha csak 50 ember jött volna össze, elgondolkodnék azon, hogy nem volt olyan jó ötlet ez a Facebook-projekt, de így folytatom, és örömmel folytatom. Tessék ezt elfogadni, a Facebook címke alapján körülbelül 0,05 másodperc alatt kiszűrhető, hogy melyik játék facebookos - akinek ezek nem tetszenek, játsszon a többi programmal. Vagy ha ennyire elviselhetetlen a facebook-os téma, akkor – ritkán mondok ilyet, de – el lehet húzni, vannak más flashjátékos oldalak is (például ez). Senkinek nem tartok Berettát a fejéhez, hogy a KMK-ra járjon. De ha ide jár, fogadja el a házirendet.
„Ez az oldal is addig ért valamit, míg Stöki nyomta. Mióta többen vagytok csak esik a színvonal.
Ez sem egyedi megjegyzés, és ezek tudnak a legjobban elkeseríteni. Fél éve még azon ment a sírás, hogy miért nincs minden nap poszt meg miért nincs hétvégi poszt, meg miért csak napi egy poszt van. Hát azért, mert egyedül nem bírtam többet. Erre lett megoldás, hogy akadt 4-5 hű kobzos, akik minden ellenszolgáltatás nélkül besegítenek nekem. Az utóbbi hetekben például a főnökömet kellett helyettesítenem plusz megírni egy tonna indexes cikket – ha nincs meow, toto92 meg a többiek, napokig állt volna a blog. Nem is beszélve az év végére tervezett, legalább háromhetes nyaralásomról – milyen jól fognak akkor jönni a helyettesek! Másrészt azért ez nem egy irodalmi portál, ahova blikkfangos stiláris elemek miatt jár a pipázó, garbós műértő közönség, hanem egy játékblog. Lássuk be, a fő tartalom itt a játék linkje, nem a körítés. És nem érzem úgy, hogy segítőim vállalhatatlan szövegeket adnának ki a kezükből, mint ahogy azt is túlzásnak érzem, hogy az én kommentárjaim olyan különösen színvonalasak lennének (néha például kifejezetten összecsapom a posztokat). Harmadrészt, amíg ilyen sok segítséget kapok helyetteseimtől, több időm jut exkluzív tartalmak keresésére, gyártására (mint ahogy hamarosan lesz is ilyesmi a blogon). Szóval a fent idézetthez hasonló megjegyzéseket nagyon igazságtalannak érzem.
Gondoltam, ha már így belejöttem, tisztázom a moderálási kérdéseket is, mert az utóbbi napokban ez a téma is előjött. Nagyon ritkán moderálok a blogról, szinte mindig csak spamet. Csakis én moderálhatok, a helyetteseim nem, de szólhatnak, ha egy kommentet túl gáznak éreznek (általában jól teszik, amikor szólnak). Kéretik liberális moderálási elveimmel nem visszaélni, betartani a netikettet, nem floodolni, nem személyeskedni, nem fröcsögni minősíthetetlenül (a héten volt egy egyhetes letiltás ilyesmi miatt), köszönöm. Mindig is büszke voltam arra, hogy a KMK-ra nem járnak trollok, maradjon is ez így.
Imádom a különbségkereső játékokat. Ezt a Piroska és a farkast viszont még annak is érdemes végigjátszania, aki sosem lelkesedett a műfajért, mert a képek zseniálisak - a Grimm-fivérek meséje posztapokaliptikus, lepukkant indusztriális környezetben elevenedik meg. Minden képen öt különbség van, segítséget is kérhetünk (még azt is megválaszthatjuk, hogy kicsi, közepes vagy nagy tippet óhajtunk). A játék újrajátszható, mert változnak az eltérések, na és a hangulat! Vicces, szép, imádtam.
[alternatív link]
Nem vagyok konyhatündér, de Gordon Ramsay rajongója igen. Ezért csaptam le rögtön kedvenc gasztroblogomon a nevével (és arcával) fémjelzett játékra a Facebook-on. A Hell's Kitchen igazi szemétparaszt, szívatós kajakészítős játék (effélék voltak már itt is, de ilyen szép kivitelezésű még nem). A fogásokat időre kell megcsinálnunk, ami eleinte még nem is olyan nehéz, de amikor egymás után érkeznek a rendelések, már nagyon kapkodni kell. És ha valami odasül, megég, vagy túl sokat vár a tálalásra, a mester a tőle megszokott keresetlen szavakkal méltatja képességeinket. Frusztráló, idegesítő, csak-azért-is játék, hozza azt az életérzést, amit Ramsay-től elvárunk.
Egy egészen új koncepcióra épülő kockajátékra leltem ma. Még nem volt időm rendesen kipróbálni, de azt már most érzem, hogy roppant addiktív. A Lock-n-Roll-ban egyszerre négy kockával kell dobnunk, melyeket egy négyszer négyes mezőben kell elhelyezni. A kockák számozása egytől négyig tart, és négyféle színűek lehetnek. A különféle kombinációk eltérő pontszámot eredményeznek, melyeket nemcsak soroként-oszloponként, de átlósan, a négy sarokban és kétszer kettes mezőkben is kell nézni. A tábláról csak a nagy értékű kombinációk tűnnek el, a kicsik megmaradnak, és nem áthelyezhetők. A játék addig tart, amíg van helyünk újabb dobásra. A kombinációk pontértékeit az info gombra kattintva tudhatjuk meg. Könnyítésként 250 pont után jokert kapunk, amivel a tele táblán is újabb, lehetőleg nagy értékű kombinációt tudunk összehozni. Egyszerű, nagyszerű, ötös :-).
[alternatív link]
A Multitask meglehetősen szemétparaszt játék. Először egy golyót kell megtartanunk egy pallón. Aztán mellé egy kék téglalappal kell elkerülnünk a fekete nyilakat, majd egy négyzettel kell elérni a többi négyzetet, természetesen időre. A legvégén pedig egy negyedik feladvány is bejön, és nem győzzük kakpkodni a fejünket (ujjainkat). Könnyűnek semmiképpen nem nevezhető, de azért szórakoztató játék (egy darabig).
Folytatjuk a Facebook legjobb játékait bemutató sorozatot. Mai jelöltünk furcsa állat, mert földrajzi műveltséget mér, de igazából a gyorsaság számít benne leginkább. Természetesen a Geo Challenge-ről van szó.
A játék négy részből áll (és ha jól tudom, fizetős verziójában egy ötödik is van): először országok zászlóit kell kitalálni, aztán jön egy vaktérképes játék, majd városokat kell bejelölni a világtérképen, végül ugyanezt kell tenni világhírű látványosságokkal. Nagyon nem lehet elfilózgatni egy-egy kérdésnél, mert időre megy minden, és minél több helyes választ adunk, annál több pontot szerezhetünk – különösen, ha egymás után 5, 10, 15, stb. helyes választ adunk. 25 ezer pontot már nagyon nehéz összeszedni, legalábbis egérrel – gondolom, a tablet pc-vel rendelkezőknek ez kacagva megy. Ráadásul állítólag csítelhető a játék, ami mondjuk megmagyarázná, hogy a világranglistát hogyan vezetheti valaki 324 ezer ponttal. Ezen okok miatt nem vagyok biztos benne, hogy ennek a toplistáját rendszeresen figyelnem kéne, de ha ti mást mondotok, akkor fogom.
(Ha össze akarod mérni a tudásodat a többi KMK-s olvasóéval, jelöld be a kmkforeva_KUKAC_gmail_PONT_com emailcímen elérhető felhasználót a Facebookon.)
Múlt héten elindult a KMK-s Facebook-projekt, aminek célja a Facebook-os játékok tesztelésén túl némi közösségkovácsolás. Ez jól alakul, a bombermanes júzernek már 380 munkakerülő cimborája van, ami azt jelenti, hogy nagyjából ennyi ember kíváncsi arra is, hogyan alakulnak a toplisták. Hát így (baloldalt a Pixel Ranger, a Typing Mainac és a Biotronic, jobboldalt a Bejeweled Blitz és a Waka-Waka listája):
Mint látható, két játékban a kanyarban sem vagyok, Bejeweled Blitzben pedig a megalázó 8. helyen állok (sebaj, hamarosan törlik a pontokat). A Biotronicos ezüst- és a Waka-Wakás bronzérmem azért vigasztal egy kicsit. A Bejeweled Blitz kivételével egyébként mindegyik toplista megnézhető a júzerem profiljának Boxes fülén, ez rendszeresen frissül, de alkalmanként fogok közölni a fentihez hasonló válogatásokat is.
(Ha össze akarod mérni a tudásodat a többi KMK-s olvasóéval, jelöld be a kmkforeva_KUKAC_gmail_PONT_com emailcímen elérhető felhasználót a Facebookon.)
Újabb, ezúttal kicsit formabontó disztroj következik, a The Next Floor. A játékban egy kalapos úriemberrel kell megvédenünk egy felvonót a gonosz pacáktól. Rögtön az első pálya után kibővülnek lehetőségeink, ugyanis liftjeinkbe vehetünk különféle fegyvereket a sima pisztolytól kezdve a lézerfegyverig, ezeket pedig fejleszthetjük, amire szükség is lesz, hiszen egy liftben legfeljebb háromféle fegyver fér el. Ahogy haladunk előre, egyre több szinten érkezik az ellenség, így főhősünkkel vagy le-föl ingázunk, vagy újabb és újabb lifteket veszünk - így viszont a tizenötödik, utolsó pálya már inkább mozizás lesz.
A Semantic Wars némi újdonságot hoz a várvédős játékok világába. Ugyanis nemcsak az a dolgunk, hogy egységeket küldjünk, akik lekaszabolják az ellenséget, majd jó esetben a várát is, hanem közben akasztófáznunk is kell. Pénzt ugyanis csak az eltalált betűkért kapunk, amiből újabb és újabb egységeket küldhetünk harcba. Ha rontunk, az pénz-, illetve ha az elfogy, akkor életerőlevonással jár. Ezen felül egy léggömből különféle bónuszokat dobálnak le, ezek hol betűket, hol egyéb segítségeket tartalmaznak. Mivel a játék angol, némi angoltudás feltétlen szükséges hozzá, de az ötlet miatt megkapja az ötöst.
Előző heti rejtvényünk nyertese Attis, nyereménye egy Condemned és apróbb ajándéktárgyak (póló, toll, egyebek) a CD Projekt Kft. jóvoltából. Ezen a héten természetesen egy újabb Legjobb Választás játékot, lehet nyerni, mégpedig a csodás a Jade Empire-t, annak is a pc-s Special Edition verzióját.
Most 16 igazi flashjáték-klasszikust vágtam össze a fenti képben, mindegyik szerepelt korábban a KMK-n. Emlékezetes játék mind – legalábbis szerintem –, szóval talán ez az eddigi legkönnyebb rejtvény. A játékok címét kell elküldeni, a helyes megfejtők egyike nyeri a Jade Empire-t. A megfejtéseket erre a címre várom, a beküldési határidő péntek, vagyis augusztus 14., este 10 óra.
Ezúttal azonban más szerepkörben. Míg az Achievement Unlockedben az idétlenebbnél idétlenebb achievementek felkutatása volt a cél, a This Is The Only Levelben egy pályát kell megoldanunk - harmincszor. Természetesen más és más módszerekkel, úgyhogy a jó szórakozás garantált, és ez is van akkora kreténség, mint a plecsnigyűjtögetés.
Hazánkban is egyre nagyobb tábor rajong a Texas hold'em típusú pókerért, most két ilyen játékot ajánlok figyelmetekbe.
Azoknak, akik még nem ismerik igazán a játékot, nyauuuuu kolléga talált egy gyakorlási lehetőséget, a Texas Hold'Em Poker: Heads Up nevűt. Ez egy kétszemélyes változat, a számítógép ellen kell győzni, ami medium és strong fokozaton már nem olyan könnyű, a gép is blöfföl. Sőt, strongon néha olyan érzésem volt, hogy nem csak blöfföl, csal is.
A Triplejack ennél jóval összetettebb móka, hiszen másokkal küzdhetünk, sit and go, vagy bajnoksági asztaloknál. Saját fejlesztésű, flashalapú motor hajtja, de nem kell letölteni semmit - viszont néhány munkahelyen biztos le van tiltva a port, amit használ a csatlakozáskor. A Triplejack rendelkezik ingyenes és fizetős részleggel is, ha fizetünk, mi is indíthatunk bajnokságokat, egyedi avatart használhatunk, és eltűnnek a reklámok is a flashdoboz körül. A játék egyébként nem használ valós pénzt, viszont az "előfizetést" megszerezhetjük speciális bajnokságokon is, egy fillér nélkül, sőt, vannak úgynevezett prize tournamentek is, melyekben internetes mozijegyet, vagy laptopot nyerhetünk.
A 180games.com-on megtaláltuk flash változatban minden idők legnagyobb C64-klasszikusát, a Last Ninját. Helyesebben a Japán helyett már New Yorkban játszódó Last Ninja 2: Back With a Vengeance-t, NES-változatban. Konzolon sajnos a grafika már nem lett annyira részletgazdag, mint a Commodore-verzió pixelenként betöltődő tájképei, és még a legendásan jó zenét is kihagyták. Viszont a játék még így is prímán visszahozza a nyolcvanas évek közepét-végét, amikor minden kissrác fekete nindzsa akart lenni farsangkor, és már szilveszterkor leamortizálták a karácsonyra kapott kétgombos botkormányt a sok poligonkardozással. Mozogni a kurzorbillentyűkkel tudunk, tárgyakat felvenni és veséket lerúgni a Z-vel, kapcsolókat és nuncsakus motorosokat ütögetni az X-szel, és az ugrás gomb is ugyanez. A kellemes hangulatú múltidézésért elvileg 5 pont járna, de egyet levontam, amiért a C64-es helyett a Nintendó-kiadásból készült flashjáték (a különbségeket lásd a lenti két videóban), és meg egyet azért, mert lehetetlen ráugrani azokra a nyomorult piros csónakokra.
Már több mint háromszáz fős a KMK-s Facebook-közösség, lassan elkezdem posztolni a toplistákat. Előtte azonban még bemutatom a Biotronicot, hogy teljes legyen a Facebook öt legnépszerűbb flashjátékának listája. (A másik négy – a Bejeweled Blitz, a Pixel Ranger, a Typing Maniac és a Waka-Waka ugye már kapott posztot a héten.)
A Biotronic hasonlít a Bejeweled Blitzre, ugyanis ez is olyan játék, amiben köveket kell cserélgetni úgy, hogy legalább három egyforma egymás mellé kerüljön. Viszont a hasonlóság csak eddig tart, a Biotronicban ugyanis vannak pályák. A pályákon folyamatosan fogy az időnk, de cserélgetéssel nyerhetünk is időt. A feladat az, hogy addig cserélgessünk, amíg a játéktér fölötti sávban teljesen feltöltődik az időjelző – vagyis gyorsabban kell cserélgetni, mint ahogy fogy az idő. Illetve nemcsak a gyorsaság számít, hanem némi taktika is: a pályákon a négyes és ötös felállásokért járó bónuszokat (robbanó kövek, illetve egy kőtípust teljesen lepucoló bigyó) továbbvihetjük a későbbi pályákra, és érdemes is azokra spórolni. Én éppen 313 ezres eredménnyel vagyok a második, és azt hiszem, büszke lehetek erre az eredményre, viszont fogalmam sincs, hogy az előttem álló Gábor hogy a bánatos lópikulába hozta össze ennek majdnem a dupláját.
(Ha össze akarod mérni a tudásodat a többi KMK-s olvasóéval, jelöld be a kmkforeva_KUKAC_gmail_PONT_com emailcímen elérhető felhasználót a Facebookon.)
Néhányszor próbálkoztunk már shockwave alapú játékokkal, de én személy szerint nem voltam odáig értük, mert vagy fagyasztották a böngészőt, vagy kényelmetlen volt az irányításuk. A Pocket Bike Racing valahol félúton lehet a Wacky Wheels és a Lego Racers között. A grafika az utóbbira hajaz, a szereplők pedig furcsa állatok, ami viszont inkább a nagy elődre emlékeztet. Fontos különbség, hogy a játékba nagyjából csak magunkkal szúrhatunk ki, ha felvesszük a pályán található jóságokat. Kivéve persze, ha mi robbantjuk rá a többiekre a dinamitot. A játék nem túl hosszú, mindössze három pályája van, ráadásul shockwave alapú. Tíz perc önfeledt munkakerülésre azért alkalmas, ha pedig jön a főnök, csak nyissunk elé egy ablakot, automatikusan elnémul, és megáll a verseny. Böngészőt garantáltan nem fagyaszt, és az irányítás is jó. És persze elképesztő, hogy néhány éve még a dobozos játékok néztek ki így.
A Gravitee az egyik nagy kedvencem volt, nagyon megörültem hát a folytatásának. Nem is csalódtam: az eddiginél sokkal változatosabb játékmenetet, új kihívásokat és díjakat találtam. Négyféle játéktípus váltakozik a negyven pálya teljesítése során: van pontszerzős (gyakorlatilag minden pontot ér, a megtett távolságtól a bolygók érintésén át a kapukon való áthaladásig), a hula-áthaladós, a golyógyűjtős és a challenge, ami az első részre hasonlít leginkább, minél kevesebb ütésből kell áthaladnunk a kijelölt célon. Emellett 90 díj (award) és hat jutalom (reward) is vár ránk, ez utóbbiak a megszerzett díjak számától függően különféle lehetőségeket nyitnak meg előttünk, például a pályaszerkesztőt is. Az első résznél változatosabb, izgalmasabb, szerintem picit könnyebb és élvezetesebb második rész: ilyen egy méltó folytatás.
[alternatív link sajnos nincs, jelenleg csak a kongán játszható]
Szépen alakul a KMK-s Facebook-közösség, eddig három nap alatt 263 cimbije lett a bombermanes masterjúzernek. A Bejeweled Blitz továbbra sem elérhető, Pixel Rangerben viszont már az első tízben sem vagyok benne, Typing Maniacben pedig 370125 az új rekord. Még bevárom a holnapi postot, aztán jövő héttől öt játékról lesz toplistajelentés, reményeim szerint minden nap.
Addig is ismerkedjünk meg a Waka-Waka című játékkal, ami patinásan gördült le a futószalagról, amennyiben egyszerű Pac Man-klónról van szó. Ezért is adtam neki csak négyest, mert semmi újat nem nyújt: meg kell enni az összes bogyót, menekülni a szellemek elől, illetve ha éppen megettük a szellemgyilkos bogyót, akkor pár másodpercig mi ehetjük meg a szellemeket. Egyre nehezebb pályák, egyre gyorsabb szörnyek, egyre szemetebb parasztság. A toplistán jelenleg én vagyok a második-harmadik (a másik a civil júzerem), az első pedig egy indexes kolléga, de van egy olyan érzésem, hogy ez nem sokáig fog így maradni.
(Ha össze akarod mérni a tudásodat a többi KMK-s olvasóéval, jelöld be a kmkforeva_KUKAC_gmail_PONT_com emailcímen elérhető felhasználót a Facebookon.)
Gondolom senkinek se kell bemutatni a Madzsongot (angolul Mahjongg). A kínai dominónak is nevezett játékot 1912-ig csak a kínai uralkodó udvarában játszották, és csak ezután terjedt el a világon. Ma több féle szabályrendszer szerint játszhatja egyszerre négy ember. Legközelebbi rokona a römi. Internetes verziója némileg eltér az eredetitől, a lényege, hogy a játéktérről az összes kockát eltávolítjsuk. Egyszerre egy párt lehet leszedni, és csak akkor, ha mozdíthatóak, azaz se felette, se a két oldalán nincs másik kocka. Minegyik fajtából négy darab van a pályán, kivéve a növényeket, illetve az évszakokat, ezekből csak 1-1. Ezeddig azonban ebből a remek logikai játékból egy sem szerepelt a blogon, ezt a hiányosságot szeretném most pótolni.
Az Electric Man 2 nem kifejezetten szép, nem is különlegesen izgalmas, vagy változatos. Hogy akkor mit keres itt? Egyszerűen szórakoztató játék, sok verekedéssel. Szépek benne a mozdulatok, kellemesek a hangok, a grafikát meg meg lehet szokni. Ja, és a Véres játékot néztem előtte sörözés közben.
Jelentem, már majdnem kétszáz főt számlál a KMK-s közösség a Facebookon, de lesz ez még több is. Bár a Bejeweled Blitz éppen nem elérhető, Pixel Rangerben többszörös rekorddöntés történt, a következőt moderálni fogom, gratulálok a nálam ügyesebbeknek. (Továbbá mindenkit kérnék, hogy ne küldözgessen nekem challenge-eket, napi több tucat érkezik most már, nincs időm ennyi kihívást elfogadni.)
Mai szentenciánk a Typing Maniac, ami a KMK-ban már párszor megjelent gyorsgépelős játékokra emlékeztet, és igazi időgyilkos. Szavak hullnak az égből, ezeket kell begépeléssel eltüntetni. Persze a szavak egyre gyorsabban jönnek, és egyre hosszabbak – még szerencse, hogy vannak spéci szavak, amikkel kicsit tovább húzhatjuk a nehezebb pályákon. Ilyen például a minden szót eltüntető FIRE, a szavakat ideiglenesen lassító SLOW vagy éppen a fagyasztó ICE. A képernyő aljára érő szavak az életerőnkből vonnak le, ha ez elfogy, vége a játéknak. A játékban nyilvánvaló előnyt élveznek azok, akik tudnak vakon gépelni, így például a toplistát éppen vezető indexes kolléga, akinek ezúton is köszvényt kívánok gratulálok a 362 ezres eredményéhez. Könyörgöm, valaki döntse meg, mert nagyon büszke most magára.
(Ha össze akarod mérni a tudásodat a többi KMK-s olvasóéval, jelöld be a kmkforeva_KUKAC_gmail_PONT_com emailcímen elérhető felhasználót a Facebookon.)
Emlékeztek még az anno az év játékai közé is beválasztott Splitterre? Nos, megérkezett a folytatás, a Splitter 2. A játékmenet maradt a szokásos - a pályaelemek megfelelő szeletelésével a golyó eljuttatása a célba -, viszont került bele pár új elem, valamint pályaszerkesztő - így a 32 szint teljesítése után is marad még lehetőség a munkakerülésre.
Rég volt már szókirakó játék a blogon, a Virble azonban kihagyhatatlan. Van kerettörténet, nehezedő pályák, aranyos grafika, jó megvalósítás. Remek ötlet a piros betű, amivel összekeverhetünk bizonyos számú mezőt, illetve a zöld, amit ha felhasználunk, később plusz időt nyerhetünk vele. A maga kategóriájában verhetetlen, de némi angol nyelvtudás kell hozzá.
Tegnapi felhívásomra eddig 128 munkakerülő jelölte be a KMK-t Facebookon, kezdetnek nem rossz. Gyűlnek már Bejeweled Blitzben a rekordok, és már most látom, hogy ilyen mezőnyben nehéz lesz a megszokott helyzetem – minden játékban nagyjából az első háromban – biztosítása. Pixel Rangerben például éppen hogy harmadik vagyok, de ez után a poszt után lehet, hogy még jobban lecsúszok.
A Facebook egyik legjobb ügyességi játékáról van szó, főhősünkkel menni kell és lőni mindenféle szörnyekre, gondosan figyelve a lőszermérőre. A lőszer ugyanis minden. Lőszer fogy akkor is, ha valamelyik szörnnyel ütközünk, és lőszert gyűjthetünk a halott szörnyekből. Így kell minél tovább haladni az egyre nehezebb, egyre furmányosabb szörnyekkel büntető pályákon, a játék akkor ér véget, ha elfogy a lőszerünk. Nagyon addiktív darab, nem kétlem, hogy az éppen aktuális KMK-s toplista nem sokáig marad így.
(Ha össze akarod mérni a tudásodat a többi KMK-s olvasóéval, jelöld be a kmkforeva_KUKAC_gmail_PONT_com emailcímen elérhető felhasználót a Facebookon.)
Elsőre nekem a 99 Bricks ugrott be a Pixel Grower-ról, hiszen a cél ugyanaz: egy tornyot kell minél magasabbra építeni. Itt ugyan a pixelek jól összetapadnak, viszont sokkal gyorsabban jönnek, ráadásul a fehér kockák kihagyásával veszítünk az életerőnkből, amit színes négyzetek levadászásával tudunk visszaszerezni. Egyszerű, de szórakoztató darab.
Utolsó kommentek